Kedves olvasók,
ez a blog ezúttal teljesen és véglegesen is bezárt. Nem törlöm, mert a receptek, a fotók talán sokak számára inspirálóak lehetnek. A mai napig is rendszeresen készítek bentókat magamnak és a páromnak, néha a barátaimnak is. De a bloggal együtt járó munkát, úgy mint fényképezés, megújulás, bővebb információk, rendszeres frissítések, már nem tudom felvállalni.
Dolgozom és egyetemre járok. Nem sok időm van főzésre sem (nem annyi, amennyi szeretném), és többnyire vagy ugyanazokat a jól bevált recepteket készítem, vagy teljesen véletlenszerűen dobok össze valamit az otthon talált alapanyagokból. Koncepcionálisan utoljára karácsonykor főztem, és akkor sem japán ételt, ergo ez nem tartozik a blogra ismét csak.
Nem szeretnék többet semmilyen médiában szerepelni a bentóimmal. Nem szeretnék rendezvényeken részt venni és bentót készíteni. A korábbi megkeresésekből tanulva az emberek többsége el se olvassa igazán a blogot, ennek legszemléletesebb példája az index.hu-s cikk volt. A kedves riporterhölgy érkezésére két napig készültünk bentós barátnőkkel, a riporternő három órát volt itt, végigkérdezett és megevett mindent, majd a szokásos indexes stílusban (bulváros és igénytelen) írt egy teljesen semmitmondó cikket, amiben csak a lényegről nem esett szó, és a saját maga által légből kapott dolgokat hajtogatta megállás nélkül (amelyekről hárman se tudtuk lebeszélni). Az egészben a legmegalázóbb talán az a pillanat volt, amikor az animés kérdés szóba került, beszéltünk egy kicsit az animeconról, mire a hölgy megkérdezte: "és amikor ti animeconon voltatok, minek öltöztetek be?"
Úgy érzem, teljesen felelsleges olyan emberekkel egy percnél is többet foglalkoznom, aki - noha erről is terjedelmes cikket írt! - meg van győződve róla, hogy aki animét néz, az évente háromszor Narutónak meg Szakurának öltözve rohangál a városban. Ergo: no komment.
Ami a bento- és egyéb japán dolgok vásárlását illeti, ezt teljes mértékben beszüntettem. Miután a kedves Apeh rendszeresen razziázik olyan oldalakon, mint a Meska vagy a Vatera, és megbüntet terhes kismamákat otthoni gyöngyfűzésért 120 ezer forintra, mert az illető nem ad számlát a 900 forintos fűzőtt nyakláncról aminek csak az anyagköltsége 500 forint, és nincs divatékszer-készítői OKJ-s végzettsége. Nem rólam van szó, félreértés ne essék, de ez azért egy szinten mégiscsak felháborító.
Mivel a vatera tulajdonképpen használtcikk piac, és csak 200 ezer forint éves forgalomig adómentes, én egyrészt nem árulhatnék ott magánszemélyként vadiúj terméket, másrészt a Vatera megemelkedett díjazása miatt nekem már nem is igazán érné meg.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a segítőkészségemmel ezen a téren is volt, hogy visszaéltek. Valaki akart bentót a gyerekének, megrendelte rajtam keresztül, de amikor fizetésre került volna a sor, akkor eltűnt a képből. Mivel az én anyagi keretem sem végtelen, nem tudok 50-80 ezer forintos készletet tartani, főleg nem olyan dolgokból, amelyeket esetleg fél- vagy egy év elteltével adnék el.
A Vaterán és más helyeken is elszaporodtak a bento dobozokat áruló eladók, egyiket-másikat ismerem is. Aki 1-2 dollárért tud beszerezni kínai gyártmányú bentót, az persze könnyen adja oda pár ezer forintért, míg én Japánból 2-3000 yenekért vásároltam a legtöbb darabot, és azok mind egyediek és különlegesek voltak a maguk nemében. Én nem tudok az Asia Centeres árakkal versenyezni, és ismét megjegyzem, nem is szeretnék.
Aki akar bentót, az szerezzen egy dombornyomott bankkártyát, regisztráljon a Paypal-re, aztán pedig az Ebay-re, és vegyen egyet onnan. Ehhez viszont nem kellek én, felnőtt emberek vagyunk, az online világ tele lehetőségekkel - találjuk fel magunkat.
Az ímélcímem november közepe óta nem továbbított íméleket felém, ezért elnézést kérek, amiért nem válaszoltam a nekem küldött levelekre. De tekintettel arra, hogy azt az ímélcímet szedálni fogom hamarost, mert teljesen megbízhatatlan és technikailag túlhaladott, megkérek mindenkit, hogy NE küldjön ímélt, NE küldjön fotót, bentót, receptet, kérdést, kérést, óhajt, sóhajt. Itt lehet kommentelni, erről továbbra is kapok értesítő ímélt (egy másik ímélcímre, ami nem nyilvános), ergo ha valaki nagyon el akar érni, el tud. Feltéve, ha ezt én is szeretném.
Elnézést a kirohanásért, de egy bizonyos pont után bosszantó, hogy az emberek egy másik ember blogját olyan természetesnek veszik, mint az ingyenes Metro újságot az aluljáróban. Ismerjük fel, hogy az írás, blogolás egy időigényes tevékenység, és ezt a luxust profit nélkül csak azok engedhetik meg maguknak, akiknek bőven van idejük. Nekem nincs. Ráadásul még csak reklámok sincsenek a blogomon, amiből bármiféle bevételem lehetne. Csak a magam kedvéért meg inkább jóízűen eszegetem az onigirimet a Múzeumkertben, semhogy fotózzam lépésről lépésre, hogy készült. Elszállt az ihlet és a lelkesedés, emiatt csak nem kérhetek elnézést - a blog öncélú magamutogatás, de ha már nem akarom mutogatni magam, akkor csak nyűg és teher.
Köszönöm mindenkinek, aki eddig olvasott, és recepttárnak a jövőben is használhatja a blogot. Ismétlem, törölve nem lesz, de frissülni sem fog.
1. Suzuha:
Tartalma:
fenti rekesz:
(Külön kiemelném, hogy a garnélákat a hal formájú díszítésekkel tette stílszerűvé - zseniális! :)
- a szerk.)
2. Ichigo (bento-versenyes nevezése)
3. Ildi
4. Andi
Balról jobbra
Rizs, krumpli rizs tetejükön petrezselyem és
paradicsom
mellette csirkemell, borsos, pirospaprikás, vöröshagymás,
fokhagymás, uborkás, paprikás és répás sült dolgokkal és végül az
elmaradhatatlan tojás :)
Bocsánt, hogy megint eltűntem, de lenne egy kérdésem a kedves olvasókhoz:
az élet úgy hozta, hogy valahonnan a birtokomba került egy kiló nátrium-glutamát. (monoszódium glutamát) Van valakinek tapasztalata azzal, hogy ezt hogyan is kellene adagolni?
Olvastam az esetleges mellékhatásokról (kínaiétterem-szindróma, depresszió, Alzheimer-kór, stb), de állítólag ez az a cucc, amivel át lehet élni a "tökéletes ízélményt", úgyhogy a hozzám hasonló hedonista kajamániás már előre pattog, hogy de jó lesz majd kipróbálni...
Mennyit kell, vagy lehet, vagy érdemes egy süteménybe, levesbe, wokos ételbe tenni? Mennyire kell komolyan venni az esetleges kockázati tényezőket? (Elvégre a legtöbb előre gyártott húsétel, felvágott, fűszersó, levespor, vegeta, vagy szójaszós is tele van vele, szóval annyira csak nem lehet káros, igaz?) Itthon lehet kapni bolti forgalomban?
Bármilyen jellegű tapasztalat érdekelne.
Hozzávalók (2 személyre):
1 fej hagyma,
1 gerezd fokhagyma,
15-20 dkg csirkemell,
1 ek. teriyaki szósz,
2 ek. szójaszósz,
2 ek. cukor,
őrölt gyömbér, chili, só, bors, olaj.
A hagymát apró kockára vágjuk, és egy kevés olajon pirítani kezdjük. A csirkemellet megmossuk, áttöröljük száraz papírtörlővel, kockákra vágjuk, és rádobjuk a hagymás olajra. Addig pároljuk, amíg meg nem puhul. Ha már kicsit elkezd pirulni, adjuk hozzá a vékony szeletekre vágott fokhagymát, és a cukrot. Hagyjuk karamellizálódni a cukrot, és kevergessük, hogy mindenhol jól bevonja. Ezután ízesítsük a szószokkal és a fűszerekkel. Rizzsel tálaljuk.
Zselyke készítette a párjával :)
Az alsó kisebb részben brokkoli krémeleves van újkrumplival. A felső részben
pedig túrógombócok, öntettel.
Küldöm a receptet is:
Túrógombócok
gyorsan és egyszerűen
Hozzávalók: 50 dkg túró
20
dkg búzadara
3 tojás
10 dkg
vaj
kevés só
porcukor, fahéj, kakaó,
stb..
Elkészítés: 1. Tegyünk oda egy nagyobb (legalább 3 literes, de ha
nagyobb még jobb) lábosban vizet, és enyhén sózzuk meg. (Ha sós túrógombócot
szeretnénk jobban is megsózhatjuk).
2. Törjük össze
villával a túrót
3. Válaszzuk szét a tojásokat sárgájára és
fehérjére
4. Olvasszuk meg a vajat
5.
Keverjük össze a tojássárgáját, a túróval, és az olvasztott vajjal (A forró
vajat hagyjuk ki hülni, de semmiképp ne öntsük a nyers sárgjára
közvetlenül)
6. A tojás fehérjéket verjük fel nagyon kemény
habbá (Ha késsel egy vonalat lehet benne húzni, és megmarad akkor
jó)
7. Óvatosan forgassuk a túrós
masszába.
8. Amikor felforrt a víz nedves kézzel gyúrjunk
gombócokat, és tegyük a forró vízbe.
9. Amikor feljönnek a
víz tetejére vegyük ki, és tálaljuk ízlés szerinti öntettel (cukros tejföl, ha
sós lehet reszelt sajttal, stb. tipp: eperlekvárral isteni
^^)
Megjegyzés: én apró gombócokat csináltam, de a nygaobb formák ,amik a
bentoban vannak azok is szépen egyben maradtak, csak jól bele kellett nyomkodni
a masszát a formába, és óvatosan bánni velük a vízbe eresztéskor, és kivételnél.
Állagra sűrűk lettek, ha valaki a lágy gombócokat szereti, akkor ne nyomja
nagyon össze, és akkor inkább krémesebb lesz, viszont megnő a szétfővés veszélye
is.
Zselyke bentói mindig gyönyörűek :) :) Gratu hozzá!
Trevian küldte:
Mai bentom alapvetően a malac és szív témára
alapozva ^_^: felül túrós rétes, a tetején két alma malaccal, a két szélén
pedig fahéjas alma tulipánok, és sokszirmú virágok. Alul két levendulás
csokiszív koktélcseresznyével.
Eredetileg lett volna benne tamagoyaki, de
egy rejtélyes bűncselekmény nyomán nyomtalanul eltűnt ^^, gyanusítottjaim : Luna
és Kerberosz macskák, akik megbánást nem tanusítva a bento fényképezésénél is
odasündörögtek, így Luna rákerült az egyik képre ^^, Kerberosz is csak ő
árnyék formában.
Zselyke küldte, és újfent elámultam tőle :) Nekem ehhez sosem lenne türelmem :)
Csináltam délután egy uzsonnásbentot, már nem bírtam magammal tanulás közben XD. Felül egy márványtojás van, a széleken 1-1 háromszög-alakú szendvics, megkenve mustárral és majonézzel, a sajt és zöldség rendhagyó módon nem bele, hanem a tetjére került. A sajtállatok macskák akarnak lenni, nem tudom mennyire látszik...Volt virslinyúl is...amíg félrefordultam az egyik cica; Kerberosz, eltűntette, de már úgy túlzsúfolt lett volna, így nem lett olyan nagy baj, de azért kellő megrovásban részesítettem XD. Mivel a teteje elég sokszínű, az alját az egyszerűség vezérelte, sakktáblamintás marshmallow, és maci ül a (szusi)fűben XD
Elnézést mindenkitől, hogy ilyen megkésve teszem fel - mentségemre legyen mondva, hogy két különböző számítógépre volt letöltve a két ímél, az egyik közben elromlott, és külön nem akartam feltenni őket.
Az első nevező Arisu volt, amin meg sem lepődtem igazán :)
Találtam egy Magyar Konyhát itthon, és volt benne egy nagyon magyarnak látszó recept. Zöldbabos batyu:
8 nagy levél + 50 dkg szálas savanyú káposzta, 40 dkg sertéscomb, 1 dl tarhonya, 4 ek liszt, 5 dkg zsír, 1 kis üveg zöldbabkonzerv, 2 dl tejföl, 1 tojás, só, őrölt bors, 1 csapott ek pirospaprika.
Összekeverjük az apró kockákra vágtt húst a tarhonyával, a tojással, a leszűrt zöldbabbal, 2 ek liszttel, és sóval, őrölt borssal fűszerezzük. Nyolcfelé osztjuk, és mindegyik kierezett káposztalevélre rakunk belőle egy halommal. Lazán összegöngyöljük, mert főzés közben megnőnek, és a kifacsart szálas káposztával kibélelt lábasban sorba rakjuk. Leöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Fedő alatt, kis lángon puhára főzzük. Ezután a tölteléket kiszedjük, és a zsírból a maradék liszttel készült paprikás rántással besűrítjük a szálas káposztát. Visszatéve a töltelékeket még néhány percig forraljuk, végül tejföllel gazdagítjuk.
Ezt leírni is alig merem, mert az én kreációmnak csak nagyon kevés ponton van ehhez köze. De ez a recept adta az ötletet, és ha Húsvétra nem töltött káposztát csinál anyum, akkor nagyjából ilyen is lesz. De töltött káposztát csinált, és nekem eszemben sem volt még egy adaggal készíteni. Csakhogy megvolt már hozzá minden. Úgyhogy kicsit kreatívkodtam.
Amit kihoztam belőle:
40 dkg sertéscomb, egy kisebb fej kínai kel, egy bögre (3 dl) zöld színű zöldbab, 2 tojás, 3 dl rizs (szárazon mérve), szójaszósz, bors, olaj, zsír, pirospaprika, nori
A combot apró kockákra vágtam, jól meglocsoltam szójaszósszal és pár evőkanál olajjal (hogy kevésbé legyen száraz), megborsoztam, összekevertem és estére betettem a hűtőbe. Másnap kevés olajon lepirítottam, vizet öntöttem alá és fedő alatt hagytam megpuhulni. A rizst ragacsosra főztem egy kevés sóval. A kínai kel leveleiről kivágtam a vastag részeket, a vékonyakat pedig forró vízbe dobtam, pár perc elég is nekik ott. Kiszedtem, lecsöpögtettem, és megvártam, hogy kihűljön. A 2 tojásból vékony omlettet sütöttem, és ezt csíkokra szeltem. A zöldbabot vajon megpároltam. Ezután fogtam a makisut, ráfektettem egy norit és vékonyan rányomkodtam a rizst. Erre kerültek a leforrázott levelek, két rétegben. Majd sorban egymás után a hús, a zöldbab és a tojáscsíkok. Feltekertem, elszeltem. Zsírból és pirospaprikából készült a mártogató mellé. (Mi a fehérbabfőzelékhez szoktunk ilyet enni, nagyon finom, nem tudom, ismered-e). A tejfölt, a savanyú káposztát nem ítéltem tipikus japán ételnek, azokat mindenképp kihagytam volna, a tarhonya helyett meg rizs került bele.
Gombócolással nem próbálkoztam, úgy éreztem, nem lenne mutatós, és hatalmas gombócokat kellett volna gyártsak, ha mindenből akarok bele tenni. Hát ez lett a vége, a hús önmagában is nagyon ízlik, szerintem be fogom vezetni szép lassan, akár főzelék, akár más mellé. Illetve ha nagyon siet az ember, a tekercselést el is lehet hagyni, szép és finom úgy is, ha csak össze van keverve egy tálban (így ettem ebédre. Hidegen, tehát már azt is tudom, hogy bentoba is pakolható ^^)
A másik nevező pedig Trevian, aki egy egész menüt készített:
Elkészültem a versenynevezéssel, habár őszintén megvallom, az ételek egy része inkább poénként merült fel bennem. A fotózási tehetségemről inkább szót se -_-
Íme a lista:
"Tanuki udon" tempuracseresznyevirággal és krizantémmal
- a kakejirut halászlékockából és almaborecetből készítettem dashi, mirin és
szójaszósz helyett
- a tempuratészta nagyjából palacsintatészta
- az udon pedig spagettitészta, habár utólag jutott eszembe, hogy
vastagabbat kellett volna választanom
"Oshizushi", a vasárnapi ebéd leginkább gyerekeknek vagy gyermeklelkű felnőtteknek ^_^
- az oshizushi ugyebár szögletes formában készült szusi, aminek a tetejére
kerülnek a "töltelékek" (A Kanszai-régióra jellemző, Oszakában nagy
kedvenc.)
- hamár a rizset krumplira cseréltük, miért ne lehetne a csirkehús rántott,
a zöldség pedig savanyúság?
- a "ligetecskét" állatokkal népesítettem be, csak nem tudom eldönteni, hogy
félénk nyuszik vagy inkább tengeri malacok...
"Daifukumochi" shiroannal töltve
- csak éppen nem szilvás, hanem gesztenyésgombóc, amibe a szívemet is
beleadtam ^_^
És végül, hogy ne maradjon szomjan a kedves vendég, rizspálinka helyett rozspálinka keletiesen szervírozva.
Mint látod, nagyon egyszerű dolgokat készítettem, főleg a "kaland kedvéért".
* * * * *
Remélem, nektek is tetszettek :) Gratulálok a nevezőknek, és máris felveszem velük újra ímélben a kapcsolatot :)
Új olvasó-szerkesztőnk, Wyndua küldte a következő képet:
Kollégista révén, én inkább a gyors tízóraik híve vagyok, nincs időm pepecselni
a díszítésekkel.
Gondoltam, ha már így izgalomba hozott a blogod, küldök
neked egy igazi kollégista bentót. :)
Ez a tízórai tartalmaz:
Három
pirított lazac ízű surimi rudat
Egy kissé szétfolyt tükörtojást
Némi
pirított savanyúkáposztát
Három szelet sajtot
Pár szelet retket
Kevés
pirított, füstölt tofut
Ecetes rizsgolyókat
Valamint két kis levél
spenótot, amivel megpróbáltam nyusziszerűvé tenni a gombócokat.
Zselyke küldte:
A bentomban felül saláta ágyon malacka-forma rizsgombóc van virsli és bors díszítéssel, kukorica, paprikaszivek, és rántotthusi csíkok. Alul gyümölcsös puhakaramella, marshmallow (mint utólag észerevettem nagyon pasztell nemzetiszínben ^_^)
<3
Orsi küldte a következő receptet:
Hozzávalók:
(mennyiséget nem írok, mivel általában csak úgy érzésre
szoktam)
- zacskós ramen
- csirkemell
. répa
. kínai kell
-
csemege hagyma
- tojás
- szójaszósz
- sukiyaki szósz
- gomba (barna
csiperke, csiperke, vagy shiitake)
- rákhús (épp surimit kerestem, amikor
láttam 300ftért Vici rákhúst a tescoban)
- bors
-
méz
Elkészítés:
A zacskós ramenből a tésztát kezdjük megfőzni sima
vízben, ha kész szűrjük le és öntsük egy tálkába, engedjünk rá jéghideg vizet és
tegyük félre.
Csirkemellet hajszálvékony csíkokra kell vágni,
szeleteljük fel a répát, vágjuk le a gomba szárait (tegyünk a kalapjára diszítő
bemetszést), kínai kellnek a fehér erős részét "V" alakban vágjuk le a zöldjétől
és 2 ujjnyi vastagon szeljük fel.
Forrosítsunk fel egy teflon serpenyőt és
finonam olajozzuk ki, szépen rakjuk bele külön a húst, külön a gombát, külön a
répát és külön a kínai kelt. Ha már elkezdett kifehéredni a csirkmell, öntsük
nyakon az egészet sukiyaki szósszal, tegyünk rá egy fedőt és nagy lángon hagyjuk
grilleződni a hozzávalókat, ne kevergessük.
Amikor nagyjából minden lé
elpárolgott a hozzávalók alól, szedjük le a fedőt és finoman keverjük meg, majd
egy tányérra szedjünk ki mindent. A gázt ne zárjuk el a serpenyő alatt, hanem
csepegtessük le a már megfőzőtt tésztánkat és hevítsük át a serpenyőben egy
icipicit (ennek inkább az a lényege, hogy ne essen kárba egy csep sukiyaki
szósz sem) sűrűn megforgatva, majd szedjük ki a tésztát és ismét tegyük
félre.
A zacskós ramenhez adott olajat, fűszeret az előírtnál egy
1/2-1dl-rel kevesebb vízben kezdjük felforralni, a vízhez adjunk ízlés szerint
szójaszószt, mézet, feketeborst (illetve egy evőkanál cítromlével lehet még
rajta bolondítani). Én ezt általában szoktam hagyni legalább 10 percet forrni,
hogy picit összesűrűsödjön. Melette elkészíthetjük a főtt tojást.
A
rákhúst tempurázzuk és süssük ki olajban (elég neki 1-2 perc tapasztalatom
szerint).
Tálalás:
Először a tésztát tegyük a tényérba, majd
helyezzük el rajta a grillezett zöldségeket és a csirkemellett, helyezzük rá a
félbevágott főttojást, öntsük nyakon a szójaszószos levesünkkel igény szerint,
helyezzük rá a tempurázott rákot és szórjuk meg csemegehagyma karikákkal.
Én
hidegen szoktam enni, persze aki melegen kedveli a dolgokat rámikrózhat,
kellemes, nem megterhelő étel. 2 ramen zacskóból 3 főre tudok tálalni.
Nos, elég régen nem volt post, és az elég régi sem volt az enyém... igen, beismerem, kicsit elhanyagoltam a blogot. Ennek ezer és egy oka van, de leginkább az, hogy nem volt időm, nem volt alapanyagom, kedvem, energiám, és még sorolhatnám.
Eléggé elkeserített az, hogy mindössze két nevezés érkezett eddig a versenyre. Azt gondoltam, valami jót és kreatívat találok ki, ami majd megmozgatja az embereket, de igazából vagy a díj nem volt elég vonzó, vagy a válság elérte a konyhákat is... nem tudom. Mindenesetre én jót nevettem volna a kenyérkockán-szalonna-hagyma "magyar szusin" is, nekem legalábbis állandóan vannak olyan ötleteim, hogy hogyan lehetne egy japán ételt magyarosan megcsinálni, és persze fordítva. A miso-levesemnek már köze sincs az eredeti recepthez, inkább egy magyaros bablevesre emlékeztet, csak csipetke nélkül.
Ezért aztán kicsit tisztességtelennek éreztem azzal a két emberrel szemben, aki lelkes és szorgalmas volt, hogy újabb hónapokat várjunk a többiekre. Aki küld fotót, receptet, azt továbbra is kiteszem és nagyon megköszönöm - szóval nem hiszem, hogy az ajándékkal meg a nyereményekkel kell motiválni az embereket.
Így aztán, ha igazságosnak tartjátok, és beleegyeztek, annak a két embernek, aki nevezést küldött, odaadom ezt a két rózsaszín ajándékzacskót. Orsi formáit majd egy szervezettebb, több résztvevős verseny díjának tartanám talonban, ha még mindig nem tart rá igényt :) De valószínűleg ez sem holnap lesz.
Úgyhogy a két nevezőnek majd küldök ímélt, és a többieknek, akik gondolkoztak a nevezésen, de nem tették meg, csak annyit tudok üzenni, hogy megértem. Van olyan, hogy az ember hetekig nem főz, és ezt nem lehet erőltetni. Viszont versenytől függetlenül mindenki kreálmányait szívesen látom :)
